A CTA nem egy gomb. A CTA egy döntési pont.
Ha a weboldalon van forgalom, van érdeklődés, mégsem történik meg a kívánt lépés, akkor az esetek többségében nem a látogatóval van a baj, hanem a CTA logikájával.
Ebben a cikkben konkrét, visszatérő hibákból indulunk ki és megmutatjuk, miért nem működnek, hogyan ismerhetőek fel adatokból és mit érdemes helyettük csinálni.
Kiinduló probléma
Tipikus helyzetek:
- Az oldalt végig görgetik, de nem kattintanak.
- A call to action gombra kattintanak, de nem történik konverzió.
- Több CTA van, mégsem egyértelmű, mit kellene tenni.
- A CTA ott van, „csak nem működik”.
Ez nem véleménykérdés. A CTA hibák viselkedési mintákban pontosan látszanak.
1. hiba: a CTA túl általános.
Az egyik leggyakoribb konverzió gyilkos.
Tipikus CTA megnevezések: Kapcsolat, Küldés, Érdeklődés, Tovább.
Ezek általános, funkcionális gombfeliratok, nem jelzik a következő lépés konkrét értékét, ezért gyenge döntési impulzust adnak és alacsonyabb átkattintási arányt eredményeznek.
Ezek nem írják le a döntést, csak egy technikai műveletet.
Mi a probléma valójában?
A látogató nem azt kérdezi, hogy „hová kattintok?”, hanem azt, hogy: Mi történik velem kattintás után?
Döntési pont:
Ha a CTA szövege önmagában nem értelmezhető, konverziót fog csökkenteni.
2. hiba: túl korai CTA.
Sok oldalon már az első képernyőn ajánlatkérés van…. bizalom nélkül.
Tipikus helyzet, amikor a látogató még nem érti pontosan, mi a probléma, nem látja tisztán a megoldást, nem tudja eldönteni, hogy neki szól-e az ajánlat, mégis azonnali döntést kérünk tőle, ami bizonytalanságot okoz és csökkenti a konverzió esélyét.
Ez nem ösztönzés, hanem nyomás.
Most ellenőrizd!
A CTA (call to action) gomb előtt:
- tisztázott a probléma?
- meg van indokolva a megoldás?
- csökkentettük a kockázatérzetet?
Döntési pont:
Ha a CTA gyorsabb, mint a megértés, a kattintás elmarad.
3. hiba: túl sok CTA egyszerre.
Ez az egyik legnehezebben felismerhető hiba.
Gyakori forma, amikor egy szekción belül több gomb jelenik meg, az oldalon különböző célok keverednek, a menüpontok és a CTA-k pedig egymással versenyeznek a figyelemért, ami széttöri a döntési fókuszt és rontja a konverziós arányt.
A látogató nem választ gyorsabban – inkább nem választ.
Sajnos!!
Ha nem tudjuk megmondani, melyik CTA a legfontosabb, a látogató sem fogja tudni.
4. hiba: a CTA nincs kontextusba ágyazva.
Egy gomb önmagában nem döntési pont.
Tipikus hibák:
- CTA egy hosszú szöveg végén, előkészítés nélkül.
- CTA egy vizuális blokkban, magyarázat nélkül.
- CTA, ami nem reagál az előző tartalomra.
A logika egyszerű a CTA mindig válasz egy felvetett kérdésre. Ha nincs kérdés, nincs kattintás.
5. Hiba: magas belépési kockázat.
Nem minden CTA egyforma súlyú döntés.
Tipikus probléma például, amikor az oldal már az első lépésben hosszú űrlapot kér, az ajánlatkérés nem tartalmaz semmilyen ár- vagy keretinformatív kapaszkodót és túl korán jelenik meg az elköteleződés érzetét keltő döntési helyzet, ami visszalépéshez vezet.
Ha a CTA nagyobb kockázatot jelent, mint az ígért érték, nem lesz konverzió.
6. hiba: a CTA nincs mérve.
Fontos, hogy mérjük a kattintási arányt, a görgetési mélységhez viszonyított CTA elhelyezést, valamint a CTA utáni lemorzsolódást.
Tudjuk azt, hogy melyik CTA teljesít jobban? S hogy hol esik szét a folyamat?
Ha nincs adat, csak vélemény van.
Mit érdemes átnézni azonnal?
- A CTA szövege konkrét vagy általános?
- Van-e egyetlen elsődleges cél?
- A CTA előtt megvan-e a döntéshez szükséges információ?
- A belépési kockázat arányos?
- Mérjük-e a teljes CTA-utat?